Ivan Pavlov, a híres orosz fiziológus, olyan kísérletet végzett, amelyben megmutatta, hogyan lehet összekapcsolni egy semleges inger egy alapvető fiziológiai választ. Pavlov csengetett minden alkalommal, amikor megetette a kutyáit, és hamarosan azt tapasztalta, hogy a csengetés hallatán a kutyák nyála megindult, akár étel nélkül is. Ez a kondicionálás alapja, és napjainkban is rengeteg területen alkalmazzák.

A kettős rés kísérlet egy igazán elképesztő jelenség a kvantummechanika világában. A kísérlet során egy fényforrásból kilőtt fotonok kettős rést áthaladva interferenciamintát hoznak létre a detektoron. A kísérlet rámutat, hogy a részecskék hullámokként viselkednek, és csak akkor határozható meg pontos pozíciójuk, ha észlelésre kerülnek. Ez a kísérlet rávilágít a kvantumfizika paradoxonaira és rejtélyeire.

Stanley Milgram, egy amerikai pszichológus, a hatvanas években egy hírhedt kísérletet végzett, amely a hatóságok iránti engedelmességet vizsgálta. A résztvevőknek elektromos sokkot kellett adniuk egy másik személynek, ha az illető hibát követett el egy feladat során. A kísérlet során Milgram azt tapasztalta, hogy a résztvevők nagy része hajlandó volt komoly fájdalmat okozni másoknak, ha egy tekintélyelvű személy ezt kérte tőlük. A Milgram-kísérlet rámutat, milyen erős az engedelmesség pszichológiája.

Solomon Asch pszichológus az 1950-es években olyan kísérleteket végzett, amelyek a csoportnyomás hatását vizsgálták az egyének véleményére és döntéseire. A kísérlet során a résztvevőknek egy sor egyenlő vonalból kellett kiválasztaniuk a leghosszabbat. Azonban a többi résztvevő tudatosan rossz választ adott. Asch azt találta, hogy a résztvevők jelentős része követte a csoport többségének véleményét, még akkor is, ha az nyilvánvalóan helytelen volt. Az Asch-kísérlet bemutatja, milyen erőteljes a csoportnyomás hatása az emberi döntéshozatalra.

Harry Harlow amerikai pszichológus a 20. század közepén olyan kísérleteket végzett, amelyek a szeretet és a gondoskodás jelentőségét vizsgálták az anya-gyermek kapcsolatban. Harlow összehasonlította a gondoskodó, meleg anyával nevelt majmokat a hideg, élettelen anyával nevelt majmokkal. A kísérlet során megállapították, hogy a szeretetteljes anyát választó majmok jobban fejlődtek, és kevésbé voltak stresszesek. Ez a kutatás megerősítette az érzelmi gondoskodás fontosságát a gyermek fejlődésében.

A Schrödinger-macska gondolatjáték rámutat a kvantummechanika alapvető ellentmondásaira és a szuperpozíció fogalmára. A szuperpozíció azt jelenti, hogy egy kvantumrendszer több állapotban is lehet egyszerre, amíg nem figyeljük meg. A macska példája segít megérteni a kvantummechanikában rejlő rejtélyeket és a különbséget a klasszikus fizika és a kvantumfizika között. Bár a Schrödinger-macska egy gondolatjáték, segített formálni a kvantummechanika fejlődését és az elméleti fizikát.